1. Károly Róbert

• 1301-ben Árpád ház kihal
• interregnum
• kiskirályok - Csák Máté (atlasz)
• koronázás szertartásrendje: esztergomi érsek, fehérváron a szent koronával
• bárók kijátszása egymás ellen: 1312 rozgonyi csata Aba Amádé (atlasz)
• új bárói réteg - honorbirtok, királyi/bárói bandériumok
• gazdasági reformok:
  • urburareform - 10% egyharmada a birtokosé
  • nemesfém-monopólium - 90% be kell szolgáltatni, a fele visszajön pénzérmeként
  • pénzverési monopólium - értékálló aranypénz firenzei mintára: forint
  • kapuadó - kamara haszna helyett, jobbágytelkenként, pénzben (első állami adó)
  • harmincadvám - külkereskedelmi vám, pénzben
• hatások: fellendülő bányászat árutermelés, kereskedelem (arany, nyersanyag <-> iparcikkek nyugatról)
• városfejlődés - erősödő polgárság:
  • szabad királyi városok (Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes):
    • közvetlen a király alatt, nem része a vármegyerendszernek
    • követek az OGY-be, egyösszegű adó, árumegállító jog, vámmentesség, városfal, önkormányzat, tárnokmester bíráskodik
  • bányavárosok (Erdélyben: regex_is_match(.*bánya), Selmecbánya, Körmöcbánya):
    • lakók arany és sóbányászattal foglalkoznak
    • királynak adóztak (urbura) vámmentesség, önkormányzat
  • mezővárosok (Alföldön: Debrecen, Kecskemét):
    • lakók mezőgazdasági árutermeléssel foglalkoznak
    • vásártartás joga, egyösszegű adózás
    • földesúr birtokának számít: lakói jobbágyok
• visegrádi királytalálkozó 1335 (atlasz): cseh, lengyel és magyar király szövetsége
• dinasztikus külpolitika: háború helyett diplomáciai kapcsolatok és házassági szerződések
  • felesége a lengyel király testvére
  • lengyel király halála után Károly Róbert idősebbik fia örökli a lengyel trónt (Nagy Lajos)
  • nápolyi házassági szerződés: nápolyban uralkodik Károly Róbert másik fia (András)

2. Földrajzi felfedezések, korai kapitalista gazdaság

• gazdasági okok: növekvő népesség -> élelmiszer és nyersanyaghiány + aranyéhség
• geocentrikus világkép, térképek, iránytű, karavella
• első hullám (portugálok):
  • Afrika partjai mentén telepek: Diaz, Vasco da Gama (atlasz)
  • később: Kína és Japán, Brazília
  • közvetlen kereskedelem ázsiával (selyemút és a levantei út helyett)
• második hullám (spanyolok):
  • 1492 Kolumbusz Kristóf: Amerika (Amerigo Vespucci jön rá)
  • Magellán egy hajója körbehajózta a földet (atlasz)
  • tordesillasi és zaragozai szerződés
  • konkvisztádorok: aztékok - Cortez, inkák - Pizzaro, maják
  • gyarmatokon arany és ezüstbányák, ültetvények
  • munkaerő Afrikából
  • világkereskedelem: atlanti háromszög, indiai tengeri út, Hanza út
• gazdasági hatások:
  • árforradalom: sok nemesfém - leértékelődik, mezőgazdasági termékek ára nő
  • rövidtávon Spanyol és Portugál haszon: reprezentatív építkezés, nagyhatalmi háború - majd lehanyatlik
  • hosszútávon ipari fejlődés Németalföld, Anglia
  • korai kapitalizmus: föld helyett befektetett tőke a fontos, részvénytársaságok, vállalkozások, részvények (osztalék), tőzsde -> bankok, hitelek szerepe nő
  • ipari fejlődés: céhek helyett manufaktúra, munkafolyamat részekre bontva, betanított bérmunkások, olcsó, gyengébb minőség
  • mezőgazdasági fejlődés: fellendül a mezőgazdasági árutermelés, polgárosodó földbirtokosok (gentry)
  • polgárososdó társadalom
  • árforradalom miatt növekvő gabonaárak: növelik a majorságot és a robotot - megerősödik a feudális berendezkedés

3. Második ipari forradalom

• XIX. század második felétől az első világháborúig
• nehézipar a húzóágazat
• alapanayaghiány: fellendül a bányászat, kőolaj
• új találmányok (átalakítják az ipari termelést és a mindennapokat):
  • acél, aluminium
  • vegyiparban: festékek, műanyagok, benzin, petróleum, műtrágya
  • mezőgazdaság: traktor, cséplőgép, aratógép
  • elektromosság: dinamó (Siemens), transzformátor (Déri, Bláthy, Zipernowsky), szénszálas izzó (Edison)
  • kommunikáció: távíró (Morse), telefon (Bell), telefonközpont (Puskás Tivadar), rádió
  • közlekedés: belsőégésű motor (Otto), autó (Daimler és Benz), Ford T-modell (Henry Ford, Galamb József), villanymozdony (Kandó Kálmán), villamos, troli, busz, léghajó (Zeppelin), repülő (Wright) gazdasági hatások:
  • gépesítés, futószalag, sorozatgyártás: gyorsítja a munkafolyamatot
  • gyárak
  • jól fizetett munkások tudnak terméket venni
  • mezőgazdaság: gépesítés és műtrágya növeli a terméshozamot, munkaerőt szabadít fel -> urbanizáció
  • infrastrukturális fejlődés: vasúthálózat, városi tömegközlekedés, telefonhálózat

4. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői

• feudalizmus: a vagyon alapja a földbirtok
• hűbéres a hűbérúrnak hűbéresküt tesz, ezzel részévé válik a hűbéri láncnak
  • hűbérúr: földet ad, cserébe szolgálatokat vár (hűség, katonáskodás)
  • hűbéres: függőséget vállal a területért cserébe
  • nemes: kiváltságos, katonáskodásért cserébe nem fizet adót
  • földesúr: uradalmán élő népek felett bíráskodhat
  • lovag: nehézlovas katona, lovagi erények (erő, bátorság, becsületesség, hűség, védelmezés, lovagi szerelem)
    • gyerek -> apród -> fegyverhordozó -> lovag (lovaggá ütik, hűbéresküt tesz)
    • várban, lakótoronyban, udvarházban laknak
    • lovagi torna, vadászat, lakoma
  • jobbágy: földet kap a földesúrtól - jobbágytelek
    • csak használja, nem tulajdonosa
    • használatért és védelemért cserébe kötelezettségek: adózás, ajándék, robot
    • földesúr bíráskodik felette
    • nem űzhető el, kötelezettségek teljesítése után szabadon költözhet
    • veremházban lakik, egyhangú étkezés, egyházi ünnepek, kültéri játékok
• uradalom: önellátó gazdaság
  • jobbágyok termelik a mezőgazdasági és kézműves termékeket
  • majorság: földesúr birtoka, jobbágyok robottal művelik
    • udvarház/vár: itt lakik a földesúr
  • jobbágytelek: földesúré, jobbágy használja, belső telek és külső szántó
  • közös használatú területek: erdő, legelő, folyó, tó, malom
• mezőgazdasági forradalom:
  • háromnyomásos gazdálkodás
  • zöldség, gyümölcs, szőlő
  • új eszközök: nehézeke, borona, szügyhám, patkolás
  • felesleg: fellendül a kereskedelem, városok alakulnak ki
• városok:
  • XI-XII. század
  • kereskedőtelepek, kézművesek csatlakoznak
  • forgalmas kereskedelmi utak, átkelők, kereszteződések (Brügge, Oxford, Cambridge)
  • védett helyek (Párizs, London, Róma)
  • önállóság a földesúrral szemben
  • uralkodók jogokat adtak a támogatásért cserébe:
    • vásártartás joga
    • árumegállító jog
    • egyösszegű adózás
    • saját bíráskodás, vezetőválasztás
    • városfal építése
  • új réteg: polgárság
    • önálló, mentesül a földesúri joghatóság alól, magántulajdon
    • városi levegő szabaddá tesz
  • részei:
    • főtér, piactér
    • katedrális, dóm
    • városháza, óratorony
    • kettős városfal
    • kereskedő és kézművesnegyed
  • zsúfolt, nincs csatorna -> borzalmas higiénia
• céhek:
  • kézművesek szakmánként szerveződő érdekvédelmi szervezetei
  • céhszabályzat: jogok és kötelességek (munkaidő, minőség, eszközök)
  • kevés, de jó minőségű áru
  • inas -> legény (vándorút, mesterremek, lakoma) -> mester -> céhmester
  • közös ünneplés, szociális segítség, városfal védelme
• kézműipar:
  • fejlett terület: Flandria (Brüsszel, Gent, Brügge), É-Itália, D-Anglia (atlasz)
• kereskedelem: levantei (Velence, Genova), Hanza (Lübeck, Bréma), Champagne vidéke, atlanti út (atlasz)
  • fellendül a pénzforgalom: váltók, folyószámla, utalás, hitelek
  • bankházak: Firenze (Medici-család), Augsburg (Fugger-család)

5. Újjáépítés a XVIII. századi Magyarországon

• elhagyatott, kihalt, szegény területek a török és Rákóczi után
• elindul a népességnövekedés:
  • természetes szaporulat
  • bevándorlás
• belső vándorlás: magyarok, szlovákok, románok, ruszinok a peremvidékről az Alföldre
• spontán betelepülés határon túlról a peremvidékekre
• szervezett betelepítés: németeket - svábok
  • előre biztosított eszközök, házak
  • adómentesség
  • uralkodónak hűséges emberek
• soknyelvű és soknemzetiségű ország jön létre: nő a nemzetiségek aránya (atlasz)
  • az ország harmada magyar, relatív többség
  • jelentős kisebbség: román, szlovák, horvát, német
  • nemzetiségi tömbterületek
  • nagyjából fele római katolikus
  • románok, szerbek főként ortodoxok
  • protestánsok legtöbbje református - magyarok
• 1731 Carolina Resolutio: protestáns vallásgyakorlat korlátozása, dekretális eskü
• békés együttélés, néhány rendi, vallási ellentétek
• társadalom vezető rétege szinte mind magyar, többi német
• polgárság jelentős része német
• nemzetiségek főleg jobbágyok - csonka társadalom, nincs vezető rétegük
• németek:
  • Árpád-kor óta szászok: evangélikus városlakók (Dél-Erdély, Felvidék)
  • XVIII. századtól betelepített svábok: katolikus jobbágyok (Baranya és Tolna megye, budai hegyvidék, Bánság) szlovákok/tótok:
  • középkor óta, katolikusok és evangélikusok
  • Felvidék + Alföldön szigetszerűen
  • többség jobbágy, nemességük elmagyarosodott
• ruszinok/rutének:
  • középkor óta, többnyire görögkatolikus
  • Kárpátalján
  • főként jobbágyok
• románok/oláhok:
  • középkor óta, ortodox, görögkatolikus
  • a korban jelentős bevándorás Havasalföldről és Moldovából
  • Erdély, Partium, Bánság
  • papság adja az értelmiséget
• szerbek/rácok:
  • török elől menekülnek, ortodoxok
  • Délvidék és Temesköz (Bánság) + Szentendre, Ráckeve (kereskedők)
  • déli Határőrvidék: egyházi autonómia, cserébe katonáskodás
• horvátok:
  • Horvátország perszonálunió, római katolikusok
  • teljes rendi társadalom a bán vezetésével
• zsidók:
  • középkortól kezdve, izraeliták
  • kereskedelemmel foglalkoznak
• cigányok:
  • XIV. századtól kezdve a Balkán felől
  • vándor életmód, különböző nyelvi csoportok
• örmények, görögök:
  • Balkán felől
  • gazdag kereskedők
  • örmények katolikusok

6. A társadalom és életmód változásai Magyarországon 1945 után

• Rákosi-korszak:

  • 1949: Magyar Népköztársaság- új alkotmány, pártállami diktatúra
  • Rákosi Mátyás pártvezető, első titkár
  • elvben demokratikus államberendezkedés: minden szinten a párt ellenőriz
  • személyi kultusz kiépítése:
    • Sztálin 70. szülinapja, 70-es troli
    • Rákosi 60. szülinapja
    • Rákosi kép a falakon
  • társadalom ellenőrzése:
    • párt hagyja jóvá a szervezeteket (Népfront)
    • mindennapi élet (öltözködés, szemináriumok)
    • május 1, felvonulás
    • úttörőmozgalmak: kötelező tagság
      • úttörőtábor, úttörővasút, DISZ
    • művészet: szocreál
    • tudományos élet: vörös farok
    • sajtó: pártlap, cenzúra
    • sport szerepe: Aranycsapat, Népstadion
  • gazdasági irányváltás:
    • 1949: KGST - kölcsönös függőség, tervgazdaság, barterkereskedelem
    • 1950: első ötéves terv
      • nehézipar fejlesztése (vas és acél országa)
      • szovjet nyersanyagfüggés
      • ipar aránya nő, irreális célok
      • nyersanyaghiány, forráshiány
      • Dunaújváros (Sztálinváros) fejlesztése a kirakatprojekt
      • fiatalok ideologiai motivációja ingyenmunkára
      • sztachanovista életpályák
    • békekölcsön: állampapír, kötelező vásárlás
    • mezőgazdaság: kollektivizálás, téeszesítés
      • propaganda, ideológiai motiváció
      • termelési célkitűzések, termelőszövetkezetek

• stb, stb, stb, füzetben benne van

7. Géza és I. István államszervező tevékenysége

• 972: Géza lesz a fejedelem
• 973: I. Ottó német-római császár megerősíti a birodalmi kapcsolatokat Quedlinburgban
  • béke a németekkel, nyugati határ a Lajta folyó
  • kereszténység terjesztése, család megkeresztelkedik
• 997: Géza meghal, István lesz a fejedelem
  • Koppány szeniorátus és levirátus alapján követeli a trónt, István legyőzi
• 1000: I. István királlyá koronáztatja magát Eszergomban
• független magyar egyházszervezet:
  • egyházmegyék
  • invesztitúra
  • Bencés Apátság Pannonhalmán 996
  • erőszakos térítés, kötelező mise, 10 falunként templom, tized
• államszervezés:
  • oklevelek, pénzverés (dénár), törvények
  • főváros: Esztergom, királyi központ: Székesfehérvár
  • királyi vármegyerendszer (földbirtokok 2/3-a királyi birtok)
    • várbirtok: várispán, várjobbágy (szabad katona), várnépek - védelem és katonák ellátása
    • udvarbirtok: udvarispán, udvarnépek - királyi udvar ellátása
    • vitézek birtokai: királynak katonáskodó szabad vitézek (szerviensek) használják
    • egyházi birtok: püspökség, kolostor ellátása
    • földesúri birtok: katonáskodásért cserébe kapta a földet
  • nádor: király helyettese, bíráskodik
  • királyi tanács: nádor, főpapok, megyésispánok
  • királyi hadsereg: szerviensek, várjobbágyok, földesurak magánhadserege

8. Változások a XIII. századi magyar társadalomban

• II. András 1205-1235
• királyi hatalom meggyengül
  • birtokeladományozás, pénzrontás, vámok bérbe adása
  • bárók összeesküvése: Gertrúd meggyilkolása
  • eredménytelen hadjáratok, drága és hiábavaló kereszteshadjárat
• széleskörű elégedetlenség, katonáskodó rétegek háttérbe szorulnak: bárók, szerviensek és várjobbágyok összefogtak
• 1222: Aranybulla kiadása:
  • kedvez a szervienseknek:
    • személyi szabadság
    • katonáskodásért cserébe adómentesség
    • háramlási jog: végrendelkezés
    • csak védekezésre kötelesek hadba vonulni
  • kedvez a báróknak:
    • vármegyék adományozása betiltva
    • méltőságok halmozása betiltva
    • idegenek hivatalviselése és birtokszerzése betiltva
  • várjobbágyok, hospesek csak általánosan vannak védve
  • idegenek (zsidó, muzulmán) hátrányos megkülönböztetése
  • ellenállási záradék: joguk van ellenállni, ha a király megszegi
• azonos jogokkal rendelkező társadalmi csoportok alakulnak ki - rendiség kezdete
• nemesség sarkalatos jogainak hivatkozási alapja

9. A reformmozgalom fő kérdései és eredményei az áprilisi törvényekig

• Széchenyi István: 1825-ben egyévi jövedelme MTA-ra
  • könyvei: Hitel, Világ, Stádium
  • nemesnek nem ad pénzt a bank (birtok lenne fedezet, de az nem eladható)
  • robotot végzők gyengébben dolgoznak mint a napszámosok
  • gazdasági változásból társadalmi változás
  • hitel -> ősiség eltörlése -> feudális viszonyok eltörlése -> közlekedés fejlesztése
  • szükség van magyar iparra: céhrendszer megszüntetése
  • ^liberális megközelítés
  • magyar államnyelv (nacionalizmus)
  • változásokat a bécsi udvarral együtt kell véghezvinni
  • nyilvánosság megteremtése
  • lassú fejlődés: konzervatív
  • lóverseny, kaszinó: nemesek találkoznak - nyilvánosság
  • duna hajózhatósága (Vaskapu), gőzhaóközlekedés
  • tisza szabályozásának ötlete
  • Lánchíd reformországgyűlések:
  • 1832-36: meg kell oldani a jobbágykérdést
    • reformtábor: Kölcsey, Deák
    • önkéntes örökváltság: jobbágy megválthatja magát
    • Kossuth: Országgyűlési Tudósítások - magánlevél formájában fejlemények megírása - nyilvánosság
  • V. Ferdinánd az uralkodó, helyette Metternich, a kancellár irányít -1839-40:
    • alsótábla többsége reformtábor: vezetőjük Deák
    • felsőtáblán: Batthyány vezetésével
    • amnesztia a politikai foglyoknak
    • OGY írott nyelve a magyar
    • önkéntes örökváltság megszavazása: drága ezért nem csinálja senki
  • liberális reformtábor: Kossuth, Deák, Batthyány
    • Pesti Hírlap: jótollú újságíró, vezércikk
    • kötelező örökváltság: állam kárpótol, közteherviselés
    • politikai változás hozza a gazdasági változásokat
    • gyorsabb, radikálisabb átalakulás
    • birodalmon belüli szabadság (függetlenség Bécstől)
    • jogkiterjesztés megvalósítja az asszimilációt
  • 1843-44: hivatalos államnyelv a magyar
  • 1847: Ellenzéki Nyilatkozat - polgári alkotmányosság, szabad választások, magyar kormány, sajtószabadság, feudális viszonyok megszüntetése
  • 1848 márc 15: forradalom, 12 pont
  • Batthyány-kormány alakul (vegyes, koalíciós kormány):
    • Batthyány Lajos miniszterelnök
    • Szemere Bertalan belügyminiszter
    • Eszterházy Pál király személye körüli miniszter
    • Klauzál Gábor földműv, ipar, kereskedelmi miniszter
    • Kossuth Lajos pénzügyminiszter
    • Mészáros Lázár hadügyminiszter
    • Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter
    • Eötvös József kultuszminiszter
    • Deák Ferenc igazságügyi miniszter
  • áprilisi törvények:
    • április 11-én fogadják el
    • kötelező örökváltság: nincs konkrét kártalanítás
    • közteherviselés
    • jogegyenlőség
    • vallásszabadság: keresztény felekezetek egyenlősége
    • polgári szabadságjogok: szólás, sajtó, gondolati szabadság
    • Magyarország egyesítése Erdéllyel és a Határőrvidékkel
    • abszolút királyságból alkotmányos királyság
    • szétválasztott hatalmi ágak: kiterjesztett választójog, ellenjegyzés, fellebbezés
  • Pragmatica Sanctio óta a két birodalomfél elválaszthatatlan: királyi felségjogok

10. Politikai és gazdasági konszolidáció Magyarországon az 1920-as években

• ellenforradalmi: kommunistaellenes, szembenáll az Őszirózsás forradalommal és a Tanácsköztársasággal
• konszolidáció: hatalom megszerzése és kiépítése, megszilárdítása
• 1920 márc 1-én Horthyt kormányzóvá választja a nemzetgyűlés, egyre szélesedő jogkörökkel
• Teleki Pál miniszterelnöksége (1920-21):
  • 1920 földreform Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter vezetésével
    • nő a kisbirtokok száma, nem elég a megéléshez
    • kevés embernek van nagybirtoka, ez a rendszer megmarad
    • a többség nem jut elég földhöz
    • politikailag sikeres (meggyőzi az embereket), de gazdaságilag nem
  • 1920 numerus clausus: egyetemi felvételi szabályozása
  • tiszti különítmények feloszlatása
  • kommunista párt betiltása
  • Habsburg-ház trónfosztása
• Bethlen István miniszterelnöksége (1921-31):
  • politikai konszolidáció:
    • kiegyezés a szocdemekkel: Bethlen-Peyer paktum
    • Egységes Párt: kormányt támogató gyűjtőpárt, dualizmushoz hasonló pártrendszer
    • korátozott választójog: vagyoni és műveltségi cenzus, nyílt szavazás
    • kétkamarás rendszer visszaállítása
    • autoriter rendszer jön létre
  • gazdasági helyreállítás:
    • tőkebevonás: adók, kölcsön - népszövetségi kölcsön, politikai feltételekkel
    • 1927-ben pengő a korona helyett
    • Magyar Nemzeti Bank: jegybank létrehozása
    • gazdaság talpraáll: könnyűipar kerül előtérbe (szerkezetváltás)

11. A felvilágosodás államelméletei: a brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése

• 1689 Jognyilatkozat: parlament ellenőrzi a királyt
• polgárjogok rögzítése: sajtószabadság, vallásszabadság, gyülekezési jog, szólásszabadság
• állam és uralkodó viszonya: alkotmány
• alkotmányos monarchia: királyi hatalom korlátozott, parlament ellenőrzi
• választási rendszer:
  • választókerületenként többségi elven képviselők, cenzusos választójog
  • kétkamarás Parlament: alsóház - Képviselők háza, felsőház - Lordok háza (öröklött címek)
  • whig (liberális) és tory (konzervatív) frakció
  • király megnyitja/feloszlatja a Parlamentet, meghívja a Lordok háza tagjait, halasztó vétóval rendelkezik és szentesíti a törvényeket, kinevezi a miniszterelnököt
  • a Parlament választja és ellenőrzi a felelős kormányt, ami irányítja az ügyeket
  • független bíróság: bíró és esküdtek
• 1787 USA alkotmánya: újkori polgári demokrácia
• kétszintű államszervezet: prezidenciális köztársaság
• tagállami közigazgatás:
  • cenzusos választójog: kormányzó - helyi törvények, közigazgatás
• szövetségi törvényhozás:
  • képviselőház: képviselő többségi elv szerint, tagállamonként lakosságarányosan
  • szenátus: tagállamonként 2 szenátor
• végrehajtó hatalom:
  • tagállamonként lakosságarányosan elektorok: elnököt választják
  • elnök kezében a szövetségi kormány: hadügy, pénzügy, külügy, szövetségi ügyek
• 1971-ig elfogadott első 10 alkotmánymódosítás a Bill of Rights
  • vallás, szólás, gyülekezés, fegyverviselés

12. Kiegyezés

• 1867 Osztrák-Magyar Monarchia: kétközpontú dualista állam
• Ferenc József király, független magyar kormány Andrássy vezetésével
• a két államot az uralkodó és a közös ügyek kötik össze
• Magyarország alkotmányos királyság, hatalmi ágak szétválasztva
• uralkodó feloszlathatja az OGY-t: utána kötelező választások
• előszentesítési jog, ellenjegyzési jog
• választási rendszer:
  • felsőház: főnemesek, főpapok, főispánok személyesen, kormány delegálhat
  • alsóház: vagyoni cenzusos választójog (szegény parasztság kizárva, nemzetiségek), nyílt szavazás, kormánypártnak kedvező választókerületek
  • dualizmust ellenző párt nem nyerhet: stabil de változni nem képes rendszer
• 1868-ban horvát-magyar kis kiegyezés
  • Magyarország része marad
  • széleskörű önállóság az országon belül
  • Fiume kérdése: magyaroknak kell kikötő
• főispáné a vármegyei szintű végrehajtás
• igazságszolgáltatás: jogegyenlőség, ártatlanság vélelme, többszintű bíróság
• egyesítések: közös posta, vasút, pénz (korona), közös vámhatárok
• Eötvös József 1868 nemzetiségi törvény:
  • elismerik a szabadságjogokat, de a kollektív jogokat nem (autonómia, önkormányzat)
  • ügyintézéskor saját nyelvet lehet használni
  • államnyelv magyar
  • nemzetiségi középiskolák, de felsőoktatás csak magyarul
• Eötvös József 1868 népiskolai törvény:
  • tankötelezettség
  • Ratio Educationis hagyományai
  • kötelező tanterv, érettségi szabályozása, állam a fenntartó

13. A mai Magyarország politikai intézményrendszere

• állam működését alkotmány szabályozza: legmagasabb szintű jogszabály, minden ezzel összhangban
• 2012 Alaptörvény
  • keresztényég, történelem, nemzet, egyéni és kollektív jogok értéke fontos
  • képviseleti demokrácia, köztársaság, független, demokratikus jogállam
  • szétválasztott hatalmi ágak: OGY a legfontosabb -> parlamentális köztársaság
• választási rendszer:
  • általános, titkos, közvetlen, egyenlő és önkéntes
  • OGY által választott Nemzeti Választási Bizottság irányítja
  • választások: ogy, önkormányzati, ep, népszavazás
• országgyűlési választás:
  • 199 képviselő
    • 106 mandátum területalapú
    • 93 mandátum országos pártlistáról (legalább 27 kerületi képviselő esetén)
  • töredékszavazat:
    • veszteskompenzáció: területi mandátumot nem nyerő szavazatok a pártlistához adódnak
    • győzteskompenzáció: első két helyezett szavazatkülönbsége hozzáadódik a pártlistához
  • legalább 5%-os támogatottság szükséges
  • határon túli magyar pártlistára szavazhat
• OGY működése:
  • elnöke Kövér László
  • képviselők mentelmi joggal
  • törvényalkotás 2/3-addal alkotmány vagy sarkalatos törvény, 50%+1-el sima törvény
    • kezdeményezés: kormány, államfő, képviselő, bizottság
    • kidolgozás: kormány, bizottság megtárgyalja
    • beterjesztés írásban az OGY elnökének
    • többi bizottság is megtárgyalja - szakmai szűrő
    • vita: koncepcionális kérdések, vélemények, módosító javaslatok
    • zárószavazás
  • személyek választása:
    • köztársasági elnök
    • miniszterelnök
    • Alkotmánybíróság tagjai
    • Kúria elnöke, legfőbb ügyész
• köztársasági elnök:
  • törvények aláírása/halasztó vétó
  • választások kiírása
  • hadsereg főparancsnoka
  • reprezentatív szerep, állam képviselete
• alkotmánybíróság:
  • törvények összhangja az alkotmánnyal
  • köztársasági elnök normakontrollra küldheti a törvényt
  • jogértelmező szerep ellentmondás esetén
• kormány:
  • miniszterelnök vezeti: Orbán
  • végrehajtó hatalom, felelős kormány
  • tagjai a miniszterek, államtitkárok
  • OGY törvények végrehajtása, rendeletalkotás
• bíróság:
  • többszintű rendszer, legfelső a Kúria
• ügyészség:
  • vádeljárás során képviseli az államot, minden bírósági szinten
  • büntetőügyek
  • vezetője a legfőbb ügyész
• Állami Számvevőszék: állami intézmények és pártok, kampányköltségek ellenőrzése
• MNB:
  • Matolcsy György vezeti
  • központi bank: fedezet tárolása, bankrendszer működését szabályozza, kereskedelmi bankok ellenőrzése
  • jegybank: pénzt nyomtat és a monetáris politikát szabályozza
• alapvető jogok biztosa (ombudsman): jogsértés, jogkorlátozás ellenőrzése
• települési önkormányzatok:
  • választott testület: képviselő-testület, polgármester - rendeletalkotási jogok
  • saját rendeleteit ellenőrzi és betartatja
  • jegyző: adminisztratív vezető

14. Monoteista világvallások

• zsidó vallás:
  • mítoszok a Bibliában: teremtéstörténet, Ádám és Éva, bünbeesés, Káin és Ábel, özönvíz, Bábel tornya
  • Ábrahám és Izsák története
  • Mózes kivezeti a népet Egyiptomból: tízcsapás, tenger szétválasztása
  • Sínai-hegy tízparancsolat, erkölcsi törvények
  • az ígéret földjén (Izrael) Dávid király egyesíti a törzseket és Jeruzsálemet fővárossá teszi
  • Salamon temploma
  • Tóra: Mózes öt könyve
  • monoteizmus: Jahve, közvetítők: próféták
  • vallási előírások: ima, kóser ételek, szombat, körülmetélés,
  • ünnepek: hanuka, peszah
  • 70 felkelés, rómaiak lerombolják a templomot (Siratófal), zsidók szétszóródnak
  • rabbik: talmud, zsidó jog, vallási élet, zsinagógák
• kereszténység:
  • Jézus élete: Evangéliumok írják le
  • Jordánban megkeresztelkedik, 12 apostol, tanítványok (hegyi beszéd)
  • tanításai: szeretet, megbocsátás, szegények segítése
  • csodák: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása
  • utolsó vacsora, keresztre feszítés, feltámadás
  • apostolok: Pál, Péter, János
  • egyház (Szent Péter): pápa, érsek, püspökök, papok
  • keresztény ünnepek: karácsony, húsvét, pünkösd
  • keresztény vallási élet: keresztelés, házasság, gyónás, áldozás
  • Constantinus jóváhagyja (milánói ediktum), Theodosius államvallássá teszi
  • 325 niceai egyetemes zsinat: dogmák, kánon, ünnepek időpontja, eretnekek
• iszlám:
  • Arab-félszigeten nomád törzsek
  • Mohamed:
    • Gábriel arkangyal elhívja prófétának
    • 622 hidzsra: Mekkából Medinába, időszámítás kezdete
  • egyetlen Isten Allah: tanítások a Koránban (öt pillér)
    • hit Allahban és Mohamedben
    • napi 5 ima Mekka felé
    • 30 nap böjt: ramadán
    • kötelező alamizsna szegényeknek
    • zarándoklat Mekkában a Kába-kőhöz
  • előírások: emberábrázolás tiltott, alkohol, sertés tiltott, többnejűség, öltözködés, dzsihád
  • Mohamed utódai a Kalifák
  • műveltség: matek, csillagászat, földrajz, filozófia
  • imám, kádi, sária, müezzin
  • mecset, dzsámi, minaret
  • síita vs szunnita

15. A nemzetszocialista Németország

• weimari köztársaság:
  • 1918-ban II. Vilmos lemond, köztársaság kikiáltása
  • gazdasági válság, hiperinfláció, francia megszállás
  • szocdem kormányok: teljesítési politika
  • 1924 Dawes-terv: német gazdaság helyreállítása
• Hitler és a náci ideológia:
  • 1920 NSDAP: nemzeti szocialista német munkáspárt
  • 1923 sikeretlen sörpuccs:
    • tárgyalás = népszerűség
    • börtönben Mein Kampf
    • erőszak helyett választások
  • fajelmélet:
    • gén alapján különböző rendű fajok (szélsőséges szocialdarwinizmus)
    • kultúrateremtő fajok: germánok (árja), angol, francia, olasz (elkorcsosult)
    • kultúrahordozó fajok: közép-európai és szláv népek (magyarok)
    • kultúraromboló fajok: zsidók, cigányok, színesbőrűek
    • zsidóság az ideális bűnbak: antikapitalista, antimarxista, antiliberális, antidemokrata hitleri ideológia ellensége
    • ellenség, aki akadályozza a tiszta öröklődést: buzik, örökletes betegségek, fogyatékosok
  • NSDAP programja:
    • területi követelések: Anschluss + Lebensraum
    • elutasítja a versailles-i békeszerződést
    • ^nemzeti, soviniszta követelések
    • passzív jövedelem eltörlése, cégek államosítása, nyereség elosztása, kisiparosok támogatása - szocialista követelések (de nem marxista)
    • zsidóságra fajként tekint: jogfosztás, kirekesztés, gettósítás, holokauszt
    • erő és vezérkultusz: Führer-elv - a vezérhez kell ragaszkodni
  • gazdasági világválság hatására a nácik népszerűsége nő
  • 1932-re relatív többség
  • 1933 jan 30: Hitler kancellár
  • 1933 febr: Reichstag felgyújtása, kommunisták betiltása
  • 1933 márciusában új választások: 43% a náciknak
    • felhatalmazási törvény: Hitler rendeleti jogot kap
  • vészhelyzeti intézkedések:
    • szabadságjogok korlátozása: sajtó, gyülekezés, szólás
    • demokratikus pártok feloszlatása: politikai ellenfelek bebörtönzése (Dachau)
  • leszámolás az SA-val és a belső ellenfelekkel: hosszú kések éjszakája
  • Hindenburg halálával köztársasági elnök is lesz
  • 1935 nürnbergi törvények: zsidók jogfosztása (állampolgárság, házasság, munkahely)
  • 1938 kristályéjszaka: zsidók elleni állami pogrom
  • élet a náci Németországban:
    • helyreáll a gazdaság: fegyverkezés, munkahelyteremtés
    • nő az életszínvonal
    • társadalom ellenőrzése: korporatív szervezetek, munkafront, Hitlerjugend, SS, Gestapo
    • mindent átható ideológia és propaganda: Goebbels, egyszerű, kulcsszavas, szónoklat, látványos tömegrendezvények
    • berlini olimpia: propagandakampány, nagyszerűség sugárzása
  • külpolitika:
    • békék revíziója
    • 1933: Németország kilép a népszövetségből
    • 1935: általános hadkötelezettség, fegyverkezés, flottaegyezmény
    • 1935: Saar-vidék visszacsatolása népszavazással
    • 1936: Rajna-vidék visszafoglalása
    • 1938: Anschluss
    • érdemes terjeszkedni: antant el akarja kerülni a háborút

16. A marxista eszme és a sztálini diktatúra jellemzői

• Marx:
  • történelem kettősége: tőke és munka ellentéte
  • burzsoázia: kizsákmányolás, tőkehalmozás
  • proletariátus: forradalom, osztálytudat
  • kommunizmus: osztályok megszűnése, osztálytalan társadalom
  • szocializmus: átmenet, államosítás, központi tervezés
  • munkások diktatúrája: proletariátus hatalma
• Lenin:
  • bolsevizmus: marxi, de proletariátus nincs, helyette a párt vezeti a forradalmat (permanens forradalom)
  • 1917 október: bolsevik forradalom
  • 1918: polgárháború, vörös hadsereg (Trockij)
  • forradalom exportja
  • 1922: SZU megalakulása - egypártrendszer, pártállami diktatrúa, de elvben demokratikus alkotmány
  • NEP: új gazdaságpolitika, kisiparosok támogatása
• Sztálin és Trockij hatalmi harca: Sztálin nyer, diktátor
• 1928 első ötéves terv:
  • tervgazdaság, központi tervezés, államosítás
  • modernizáció, iparosítás (nehézipar fejlesztése)
  • realitások helyett elvárások: tőke és munkaerőhiány
  • pénz helyett ideológiai motiváció: sztachanovista munkaverseny
  • kollektivizáció: mezőgazdaság államosítása, kolhozok - aki ellenáll az kulák
  • 1932-33: nagy éhínség - gerjesztett, holodomor
• jelentős ipari fejlődés:
  • nehézipar, erős hadsereg
  • modernizáció: villamosítás, infrastruktúra, mezőgazdaság gépesítése
  • életszínvonal romlik: hiánygazdaság, társadalom szétrombolása, terror és éhezés
• terror:
  • megfélemlítés, ellenségkép magyarázza a diktatúrát
  • osztályellenesség -> nagy tisztogatás -> deportálások, tömeggyilkosságok
  • Gulag: kényszermunkatáborok, iszonyú munkakörülmény, magas halálozás, infrastruktúraépítés
  • NKVD: titkosrendőrség, kémelhárítás, belső ellenőrzés
• személyi kultusz:
  • kommunista ideológia = megkérdőjelezhetetlen vallás
  • Sztálin mint a nép atyja, bölcs vezér, tanító
  • művészet, irodalom, történelem átírása
  • vörös farok: filmek, könyvek, fényképek
  • szocialista realizmus: propagandisztikus művészet

17. Törökellenes küzdelmek a XVI. században a drinápolyi békéig

• Hunyadi Mátyás után II. Ulászló trónra lépése (1490-1516)
  • Dobzse: gyengekezű, központi hatalom gyenge, kimerül a kincstár
  • erősödő de megosztott rendek, bárók (Szapolyai)
• II. Lajos (1516-26)
  • tovább erősödő belső viszályok, üres pénztár, romló végvárak
  • Szulejmán alatt oszmán birodalom fénykora, erős modern hadsereg, terjeszkedés
  • 1521 Nándorfehérvár eleste, Tomori Pál vezeti a védőket
  • 1526 augusztus 29 mohácsi csata: II. Lajos halála, magyar vereség, Szapolyai elkésik
  • trónkövetelők: Habsburg Ferdinánd (főnemesek, házassági szerződés), Szapolyai János (köznemesek, rákosi végzés)
  • 1527-28: háborúk, Szapolyai megerősödik, hűbéresküt tesz
  • 1529: első török ostrom Bécset, sikertelen
  • 1532: Kőszeg ostroma (Bécs felé)
  • erőegyensúly a török és a Habsburgok között
  • 1538 váradi béke, titkos záradék: Szapolyai halála után Ferdinánd örökli a trónt
  • Szapolyai halálos ágyán fia születik, János Zsigmond (Fráter György képviseli)
  • 1541 Szulejmán elfoglalja Budát
  • 1551 kisérlet az egyesítésre, Fráter lemondatja János Zsigmondot
  • 1552 uj török hadjárat: Temesvár (Kara Ahmed), Drégely (Ali pasa), Eger
  • 1566 Szigetvár ostroma: Zrínyi Miklós, Szulejmán halála
  • 1568 drinápolyi béke: 3 részre szakad Magyarország, rögzíti a status quót

18. A trianoni békediktátum születése, tartalma, következményei

• 1919-ben elkezdődnek a béketárgyalások
  • a Tanácsköztársaság bukása után sincs kit meghívni
  • 1920 januárjában utazik ki a magyar delegáció
• Apponyi Albert a delegáció vezetője, Teleki Pál is tagja
  • vörös térkép: dominancia érzékeltetése (valójában 50% a magyarok aránya)
  • erkölcsi érvek: világbéke, jövő, közös álláspont
  • gazdasági érvek: fejlődés megvonása, öszzeomlás
  • politikai érvek: nem volt teljes befolyás az OMM ügyeibe
  • nemzetiségi érv: határon túlra kerülők harmada magyar
  • faji érv: új gazdák alacsonyabb faji fokon
  • nemzeti önrendelkezés elve: népszavazásra hajlandóság
  • földrajzi érv: egység, nem lehet határt húzni
  • történelmi érv: ezer éve
• érveknek semmi hatása, békediktátum, elfogadhatatlan béke
• cél a németeket és oroszokat visszaszorító államok erősítése: katonai és gazdasági érvek a magyarok ellen
• 1920 június 4-én 16:32 perckor, külön kormány a béke elfogadására Simonyi-Semadan Sándor
• rendelkezések:
  • hadseregkorlátozás: modern fegyvernemek nem, létszámkorlát
  • jóvátétel
  • területi előírások
• Sopron népszavazás kizsarolva
• elcsatolt területek többsége nem magyar, de sok a határ menti magyar és több mint 3 millió külföldön
• Magyarország homogén nemzetállam lesz
• gazdasági hatás:
  • jelentős mezőgazdasági területek elvesztve
  • a Budapesti kapacitás nagyrésze alapanyag nélkül
  • OMM közös piaca felbomlott
  • élelmiszeripar becsődöl, munkanélküliség
  • bányák nagy része utódállamokhoz kerül (Felvidék, Erdély)
  • nehézipar jeletős része is elveszik
  • iparvidék ittmarad, de alapanyaghiány
• infrastruktúra:
  • vasútvonalak nagyja elveszik, sugaras hálózat marad
  • vasúti kocsik és minden ami mozdítható, az jóvátételként elmegy
  • folyók vízgyűjtő területei utódállamoknál: árvízvédelem, Duna hajózhatósága
• településszerkezet:
  • gazdaságilag és történelmileg fontos városok kívül
  • város és agglomerációja elvágva
  • egyközpontú, Budapest elszívja a munkaerőt
• menekültkérdés:
  • százezrek menekülnek Magyarországra
  • ingatlan nélküliek, államtól várnak megoldást
  • maradék vasúti kocsikban laknak
• az ország gazdaságilag működésképtelen, cél a revízió
  • etnikai revízió a magyar többség visszacsatolása
  • teljes revízió (irredenta) minden visszaállítása, nem reális, de a hivatalos elképzelés

19. Magyarország a második világháborúban

• Gömbös óta erősödő jobbratolódás, gazdasági és politikai függés
• Imrédy Béla (1938-39):
  • kormánypárt erősödik, nyit a szélsőjobb felé
  • 1938 május: első zsidótörvény
    • vallási alapú
    • jogkorlátozó: zsidóság arányának limitálása kamarákban
  • Teleki Pál külügyminiszter
  • müncheni konferencián Csehszlovákaiával szembeni területi igény
  • első bécsi döntés: Felvidék déli része + Kárpátalja déli része, etnikai revízió
• Teleki Pál (1939-41):
  • Csehszlovákia megszűnésével Kárpátalja megszállása, Hitler jóváhagyja
  • megszállás ára: második zsidótörvény:
    • születési alapon
    • nürnbergi törvények átvétele
    • értelmiségi, egyetemi zsidóság aránya korlátozva
  • Teleki politikája:
    • fegyveres semlegesség: katonai erőt megőrizni kimaradással lehet
    • területi revízió csak német támogatással lehet- ellentmond a semlegességnek
    • elutasítja a Magyarországon áthaladó német csapatokat
  • 1940: második bécsi döntés: Észak-Erdély visszacsatolása, atrocitások
  • cserébe csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez
  • örökbarátsági szerződés Jugoszláviával
  • 1941: Jugoszlávia megtámadása az országon keresztül, Teleki öngyilkos lesz
• Bárdossy László (1941-42):
  • Jugoszlávia megtámadása: Bácska, Muraköz, Muravidék
  • legnagyobb kiterjedés a háború alatt: majdnem dupla terület, 1944-ig
  • német villámháború Oroszország ellen
    • részt kell venni, csak minimális veszteségek és megmarad a katonai erő
    • Románia részt vesz, Erdély sorsa kérdéses
    • több terület reménye
  • 1941 június 26: Kassa bombázása, válaszul 27-én hadüzenet
  • 1941 gyorshadtest: kerékpáros és huszár (megmarad az erő) - felmorzsolódik
  • 1941-42 megszállás Ukrajnában: stratégiai pontok őrzése, harc a partizánokkal
  • 1942 nyarán második magyar hadtest:
    • 200k fő, haditechnika nagyja
    • munkaszolgálatosok
    • nem megfelelő fegyverzet, ellátás
    • német irányítás alatt
  • 1943 január: Don-kanyar, szovjet áttörés, a sereg elveszik Kállay Miklós (1942-44):
  • hintapolitika: lehető legkevésbé hasznos szövetséges
  • titkos tárgyalások a kilépésről
  • nyíltan látványos szövetséges: II. magyar hadsereg, erőfeszítések
  • 1944 március: német megszállás, Kállay lemond Sztójay Döme (1944):
  • ország erőforrásai háborús célokra, kiterjesztett hadkötelezettség
  • magyar karhatalom segítségével deportálások, holokauszt
  • szövetségesek katonai célpontokat bombáznak
  • Kárpátokban védelmi tervek, feltartja a szovjeteket, majd délrők kerülnek
  • Torda, Hortobágy: harcok, visszavonulás Lakatos Géza tábornok (1944):
  • hajlandóság tárgyalásra a szovjetekkel
  • fegyverszüneti megállapodás
  • kiugrási kísérlet, német megszállás
  • Horthy kinevezi Szálasit, majd lemond Szálasy Ferenc (1944):
  • nemzetvezető: miniszterelnök, államfő egyszerre
  • bábállam, totális háború
  • Budapest ostroma: sikeres védelem, elhúzódó harcok, város elpusztul
• atrocitások, trauma, málenkij robot
• holokauszt Magyarországon

20 Hidegháború és a kétpólusú világ

• USA és Szovjetunió szuperhatalmak
• ENSZ: békefenntartás, háború elkerülése
• Sztálin célja a birodalomépítés
• Churchill beszéde Fultonban: vasfüggöny, fegyverkezve béke -> hidegháború
• USA külpolitikája: Marshall-segély, NATO, Truman-doktrína
• Szovjetunió külpolitikája: Zsdanov-doktrína, KGST, Varsói Szerződés
• folyamatos fegyverkezési verseny
• német kérdés:
  • megszállási zónák, majd egyesítik
  • berlini válság: blokád, légi híd
  • NDK és NSZK
• Sztálin halála után Hruscsov: desztálinizáció, amnesztia, gulagok felszámolása, berlini felkelés
• 1961 berlini fal
• életmód és kultúra:
  • felrúgott társadalmi konvenciók, sokszínűség, fogyasztói társadalom
  • rock and roll, beat, hippik
  • szexuális forradalom
  • pacifizmus, polgárjogi mozgalmak
• 1964 Brezsnyev: dogmatikus, szilárd kommunista berendezkedés
• Brezsnyev-doktrína: korlátozott szuverenitás, lényeg hogy a szovjet befolyás megmaradjon
• 1968 prágai tavasz: reformok, szovjet beavatkozás
• 1970-es évek: enyhülés, SALT, Helsinki, Charta 77, német alapszerződés
• 1980-as évek: Reagan, olajválság, innovatív ágazatok fellendülése, szovjet gazdaság lemarad, gerontokrácia
• 1985 Gorbacsov: peresztrojka, glasznoszty, új politikai irány, szovjet gazdaság reformja
• sorra dőlnek a kommunista rendszerek, 1989 berlini fal, 1991 szovjetunió felbomlik